2015. augusztus 31., hétfő

De mi került a pitébe?

Alan Bradley 

Flavia de Luce rejtélyei 1.

De mi került a pitébe?


Kémia, kémia, de szeretlek!


A kihívás utolsó könyvéhez érkeztünk. A címe is találó, hiszen a játékunk is lassan indul, amiről keveset tudhattok, kérdezhetjük, hogy na abba mi került ;)
Azonban a könyv részéről is fontos ez a kérdés.


Alan Bradley első regényéért megkapta a Detektívregényírók Egyesületének Dagger-díját, továbbá az Agatha-díjat, a Barry-díjat, a Dilys-díjat, az Arthur Ellis-díjat, a Macavity-díjat és a Foltosbagoly-díjat. Számos rövid elbeszélés, gyerekeknek szóló történet, újságcikk és a Biblia a cipősdobozban című memoár szerzője. A Holmes asszony a Baker Streetről társszerzője a megboldogult William A. S. Sarjeanttel együtt. Bradley Máltán lakik a feleségével és két számoló macskájával, a következő Flavia de Luce detektívtörténeten dolgozik, a címe: Emészt világom árnya (2011. nov.) (Goodreads.com) 1950 nyara: Buckshaw valaha jobb időket látott kastélyában az ifjú Flavia de Luce, az ígéretes vegyész, aki különös szenvedélyt érez a mérgek iránt, számos megmagyarázhatatlan esemény tanúja lesz. Halott madár hever a küszöbön, a csőrén egy groteszkül rátűzött postabélyeg. Néhány óra múlva Flavia haldokló férfit talál az uborkaágyásban, és saját szemével látja, ahogy kileheli a lelkét. Flavia megdöbben, ugyanakkor örül, hiszen a gyilkossággal kezdődik el igazán az élet Buckshawban. „Bár mondhatnám, hogy féltem, de nem. Éppen ellenkezőleg. Ez volt messze a legérdekesebb dolog, ami eddigi életemben történt velem.” Flavia számára a nyomozás olyan, mint a tudomány: tele lehetőségekkel, ellentmondással, kapcsolódási pontokkal. Az édesapját, aki egyedül neveli a három lányát, hamarosan letartóztatják, gyilkosság vádjával. Döbbenetes történetet mesél el Flaviának egy rosszul végződő iskolai barátságról, egy felbecsülhetetlen értékű ellopott tárgyról és egy latintanárról, aki harminc évvel azelőtt levetette magát az iskola egyik tornyából. Flavia összeköti a két látszólag távoli halálesetet, elemzi a gyanúsítottakat, és egészen az angol királyig jut el a kutatás során.

Amikor megvettem, még nem tudtam, hogy egy hosszú sorozat első része. Azonban a borítója annyira magával ragadott, hogy úgy döntöttem, az egész sorozatot megszerzem. Azonban nemcsak a borító ragadott meg. Az egész könyv egy olyan könnyed krimi, már ha egy krimi lehet az, hogy igazi felüdülés volt olvasni. Flavia egy aranyos, de picit ijesztő kislány a főhősünk, aki bátorságával és tudásával sok mindent kiderít, és teszi kalandossá egyszerű életét. Nem szeretnék a cselekményéből sokat elárulni, hiszen egy krimi úgy az igazi, hogy semmit nem tudunk róla. 
Az elsősorban ifjúságnak szóló krimi szerintem még a felnőtteknek is igen jó lehet, mert Flavián keresztül sok új szemszögből kémlelhetjük a világot. A kissé koravén kislány sok okos gondolatot elejt a könyv során, ráadásul még vicces is! 
Nekem igazán meghozta a kedvem a folytatáshoz, mint már mondtam. A spórolásra is talán ez a sori késztet. Persze amúgy is takarékos vagyok... 
A történetben ami még nagyon tetszett, hogy Flavia korának "köszönhetően" nincs benne szerelmi szál, de azért mégis találkozunk a két nem közötti szoros kapcsolattal, hol így, hol úgy :)

Nos mondtam neki –, első számú lecke: ne hagyjon döglött madarat a szerelme küszöbén: Ilyesmit csak egy bagzó macska csinál.


Eszembe jutott egy jótestvéri tanács. Feely adta egyszer Daffynak és nekem: 
„Ha bármikor utadat állja egy férfi, rúgj a legnemesebb testrészébe, aztán rohanj, mint a szélvész.” 
Hasznos tanácsnak tűnt, az egyetlen problémát az okozta, hogy nem is sejtettem, hol található egy férfi legnemesebb testrésze.


Gyászolják lányai, Anna, Diana és Trianna.

Zene

Ahogy a könyvek, úgy a zene is kihozza az emberből azt, amit a lelke mélyén tartogat... Ezért ma pár képet hoztam nektek a zene és az ember, illetve az emberi kreativitás kapcsolatáról.. De..hiszen a zene is kreativitás! Nemde? :)



Szőlős dekoráció



Rózsák

Van a türelem... A türelem, ami a legértékesebb dolgokhoz szükséges. Kivárni egy szépséges rózsa nyílását. Megvárni egy gondolat szavakká érését. Megalkotni egy sejtelmes mosolyt rejtő képet. Megkomponálni egy zenét, mely a Kedveshez repít. Mind-mind türelem, idő, kitartás. És hit. Hit a szeretetben, a szépségben, a csodában. Hit a türelem gyümölcsében.
Csitáry-Hock Tamás
Talán én sem mondok ezután az idézet után semmit :) Sok mindent hordoz magában, és számomra ez a kép is. Szeretem a rózsákat. Ajándékot is szeretek kapni. Ha pedig e kettő együtt jár - ráadásul egy édes személlyel -, akkor a boldogság a fellegekbe repít... A bók és a kedves szó pedig a szerelembe... :)

2015. augusztus 30., vasárnap

Rómeó és Júlia

William Shakespeare

Rómeó és Júlia

 Lassan szeress s szeretni fogsz sokáig.

Eddig kétszer olvastam ezt a nagyszerű drámát. A két alkalom között volt pár év, és más fordításban is fogtam a kezemben. Először azt hittem, vagyok már elég "felnőtt", hogy értsem. De másodszorra jöttem rá, hogy ó, nem úgy van az. A könyv dráma ugye kötelező olvasmány, ezért néha ódzkodik tőle az ember. Nem rajongok én se értük, de azért mélyebben belegondolva megértem, hogy miért kötelezőek ezek a könyvek. Hiszen mi is hányszor vagyunk úgy, hogy valakinek a kezébe nyomjuk az egyik kedvenc könyvünket, hogy tessék, ezt muszáj elolvasnod! A kötelezőket pedig az élet adja a kezünkbe. Igaz, a tanár is, de nem így kell rá gondolni. Már találkoztam nem egy olyan könyvvel a sulin belül, hogy hát bizony...ez egy remekmű, és tényleg, komolyan mindenkinek el kell olvasnia. A Rómeó és Júlia is így volt, illetve van.
Az egész történetet mindenki ismeri. Színházban is sikerült látnom, a musicalt is ismerem. Örök téma, klasszikus. Egy olyan szerelmi történetet karol fel, mely minden olvasóját fényévekre tud elvinni. A nyelvezete olyan nemessé teszi, hogy nem értheti meg azt bárki. Ez tetszik benne a legjobban. 
Azonban van valami, ami nem tetszik benne... Ez idegesít is egy kicsit, hiszen olyan közel volt a szerelmesekhez a megoldás. Csak azt a levelet kellett volna elolvasni... Csak kinyitni, belepillantani. De mégsem. És ez akkora lyukat üt, hogy..nagyon fáj. Aztán pedig még meg is halnak. Mai kifejezéssel élve: no comment. Shakespeare elszúrta. De nem. Mert ha életben maradnak, akkor egy felejtőset alkot. Így viszont évszázadokon át él a neve (igaz, nem csak ez miatt a drámája miatt). Él a története, a drámája.
Tovább nem szaporítom a szót. Nekem nagy kedvencem, nagyon szeretem, még biztosan el fogom valamikor olvasni. Ajánlom minden klasszikus kedvelőnek, szerelmesnek, bánatosnak egyaránt!


Mert könnyel jegyzi majd a krónika, 
Hogy élt s halt Rómeó és Júlia.



Ismét kisasszonyok



 Van olyan virág, kisasszonyom, amelyik hervadtnak látszik, de harmat száll reá és reggeli napfény, s akkor a virág ismét megéled.
Gárdonyi Géza


Tea könyvjelzők



Az etsy-n ismét érdekes könyvjelzőket találtam, de aztán a pinteresten még készítési útmutatót is! (itt)
Ennek örömére megosztom veletek is az ötletet. Teakedvelő könyvmolyoknak tökéletes apró ajándék :) Ráadásul nemsokára jön az ősz - igen, tisztában vagyok vele, hogy most kánikula van - , és nincs is hangulatosabb az esti olvasásnál egy csésze teával ÉS egy csészés/teás könyvjelzővel.
A pontos leírást az oldalon találjátok meg. Mindenkinek kellemes időtöltést! :)
























Majd pedig a címke:







És kész is vagyunk :)



Quilling

 Az összes kreatív fotósnak és szerelmetes utazónak szerintem kéne egy egy ilyen a szobájába *-*
Nekem az egyetlen problémám az egésszel, hogy még nem vagyok ilyen szinten ezzel a technikával, valamint (na jó, akkor két probléma), hogy nem tudom elképzelni, hogyan tartható tisztán. Hiszen egyértelmű, hogy megáll rajta a por. Ha lefújjuk, az nem az igazi, és mi is egy felhőben találjuk magunkat. Ha törölgetjük, akkor nedvessel kéne, de hiszen ez papír. Akkor meg elázik. Örök rejtély...

Időtlen szerelem trilógia

Kerstin Gier 

Rubinvörös

Húúú... Ezt a trilógiát muszáj egyben bemutatnom, hiszen már azt is nehéz volt kivárni, hogy a kezembe foghassam a következő részt. Tehát nem szeretnék most senkit sem megvárakoztatni a véleményemmel. Amikor először a kezembe vettem, elég furának találtam a borítót is, a fülszöveget is. Ha nincs a barátnőm, aki a kezembe nyomja, hogy olvasd el, nagyon fog tetszeni, talán sose élem át ezt a kalandot.
A történet Gwendolynról és Gideonról szól, akik időutazók. Azonban ennyivel nem lehet elintézni ezt. Először is Gwendolynnak semmi köze nincs az időutazósdihoz. Unokatestvére az, mindenki úgy hiszi, mígnem kiderül, hogy Gwen egy délután visszaröppen jóóó pár évet a múltba. Nagy patáliát csap ekörül az egész család - Charlotte, az unokatestvér játssza a beképzelt hőst. Gwen pedig nem tud mit kezdeni az egésszel. Ráadásul megismerkedik Mr. Elazútból Fontosmissziót Teljesítek úrral, azaz Gideonnal. Az először pöffeszkedő, dölyfös, beképzelt, már már undorító fiú később igen kedvessé változik - jellemfordulat? Ennek mind megvan az oka, és ez a folyamat igencsak sok vicces szituációt hoz magával. Amikor a két főhős megbarátkozik a helyzettel, majd egymással is, egy olyan utazás indul el, melynek azt kívánjuk, sose legyen vége...
Rengeteg csavar és rejtély bujkál a könyv lapjain, melyeket megéri feltárni és részesük lenni.
Azonban nekem nem ezért tetszett legelsősorban. Az időutazásuknak megvan a lényege; ez egy küldetés. Éppen ezért nem toppanhatnak Rákóczi elé farmerben meg egy zenekaros pólóban (már ha hordanak ilyet). Szóval ennek okán van egy nagyon kedves varrónőjük, aki olyan szép ruhákat alkot nekik, melyeket még a régi korban is megirigyelnek. Még én is, olyan szép leírásokkal találkozik az ember. 
A könyv végén pedig ott a pont, de a vágyakozás is a következő rész után. Egyszerűen imádtam. Ha el lehetne felejteni, hogy miről szól egy könyv, ez tuti az első helyen állna, hogy minél hamarabb újraolvashassam, és izguljam végig.

Zafírkék

Ezt hol is kezdhetném...? Megvan: Xemerius. 
A trilógiából ez a kedvenc könyvem. Kezd valami kibontakozni a főhősök között, a rejtély titokzatossága csak fokozódik, hatalmas súly nehezedik a vállukra, és megjelenik a világ legcukibb vízköpőszobor-szelleme ^_^ Azaz Xemerius.
A szellemet Gwendolynon kívül senki nem látja, éppen ezért elég vicces helyzetekbe tud kerülni, amiken jókat nevet az olvasó. 
Erről írok a legkevesebbet, nehogy valami fontosat áruljak el. Összességében már Xemeriusért megéri elolvasni ;)

Smaragdzöld

Az érzelmi hullámvasúton döcögve Gwendolynnal a kalandok sűrűjébe vethetjük magunkat. Gideonnal a kapcsolata nem éppen olyan, hogy...jó. Ráadásul nem is kuksolhat a szobájában, mint a kamaszok szoktak egy szerelmi bánat alkalmával. De még csak otthon sem játszhatja az élőhalottat. Az időutazás nem várhat, menni kell. Gideonnal. Mindennek a végén pedig egy olyan dolog előtt állunk meg, ami mindenkit meghökkent. Persze a "sunyibbak", ha szabad így fogalmaznom, kitalálhatják már a vége felé, hogy mi is lesz, de azért a végeredmény igen érdekes lesz, ezt garantálhatom. 
____________________________________________________________________

– Á, hát itt vagy! – A teste maradékát is bepréselte a szobába, és felrepült az asztalra, ahonnan kíváncsian bámult ránk. 
– Ó, jaj! Most már két szobaszökőkút is van! A Niagara Falls nevű kifutó modellt nyilván akciósan árulták.

– Már megint beszélgettél a fali fülkével, Gwendolyn. A két szememmel láttam. 
– Igen. Tudod, ez a kedvenc fülkém, Gordon. Megsértődik, ha nem állok szóba vele.

– Én majd tartom a frontot – ígérte Xemerius. – Ha valaki jön, és el akarja lopni ezt az izét, kegyetlenül… öhm… leköpöm.

– Nem is tudom. Nem szoktam alkoholt fogyasztani-feleltem habozva. Egyetlen tapasztalatom az alkohollal kapcsolatban két évvel korábban szereztem. Egy pizsamapartin történt Cynthiánál. Egy teljesen ártalmatlan partin. Fiúk nélkül, chipsszel és High- School- Musical DVD-kel. És egy salátástállal tele vaníliafagyival, narancslével és vodkával… A vodkában az volt a durva, hogy a vaníliafagyi teljesen elnyomta az ízét, és a kotyvalék nyilvánvalóan mindenkire más hatást gyakorolt. Miközben Cynthia három pohár után feltépte az ablakot, és egész Chelsea hallhatta, amint azt ordítja: „Zac Efron, szeretlek!”, Leslie a vécékagyló fölé hajolva hányt, Peggy szerelmi vallomást tett Sarahnak("Ollyan séép vagy, vegyél felességül!"), Sarah pedig sírógörcsöt kapott anélkül, hogy tudta volna, mitől. De a vodka rám volt a legrosszabb hatással. Cynthia ágyán ugráltam, és végtelenített szalag módjára ordítottam, hogy Breaking Free. Amikor Cynthia apja bejött a szobába, odatartottam elé Cynthia hajkeféjét, mintha az egy mikrofon lenne, és ezt kiabáltam: – Énekelj velem, kopasz! Riszáld a csípőd!- Másnap képtelen voltam megmagyarázni a történteket.

Disney díszek




2015. augusztus 29., szombat

Szíves állatok

Nem gondoltam volna, hogy a szívek így átszőhetik az ember életét :) És mégis.. Mennyi állatka alkotható belőlük. Szeretetre méltóak! 








A festmények világában

Mint (hobbi)fotós közel érzem magam a festészethez. Igaz, nem az én világom, hiszen rajzolni is csak a magam módján tudok, de ez a világ mégis a fényképészet elődje. Akkora örökléte és szépsége van, amin a mai ember is eltöpreng... Talán olyan egy-egy festmény, mint egy könyv. Ha megtalálja a nézőjét, úgy, mint egy könyv az olvasóját, akkor távoli világokba repítheti el, ejtheti rabul, mutathat neki újat.
Ilyen élményekkel léptem ki egyszer egy sokadik múzeumból. Annyi festményt láttam már életemben, hogy megfájdul a fejem is, ha végiggondolom. De nem bántam meg. Minél többet láttam, annál inkább értettem őket... Nagy dologgal ajándékoztak meg. A művészet valami olyan dolog, amivel közelebb kerülünk egy fenségesebb, szebb világhoz... (Utána viszont ki kell lépnünk az utcára, ahol valószínűleg elveszik ez az érzés.)

2015. augusztus 28., péntek

Enigma

Helena Silence

Enigma


Lena Wall. Van egy képessége, mely teljesen összezavarja. Bezárkózik miután szülei meghalnak. Ráadásul magát okolja. Azonban ebből a bűntudatból lassan kilép, és új életet kezd...
Nem szeretnék túl sok mindent elárulni erről a könyvről. Annyi, de annyi meglepetés és csavar van benne, hogy teljesen magával ragad. Van benne szomorúság, szerelem, vicc, kedvesség... Minden, ami kell :)
Engem úgy beszéltek rá erre a könyvre, nem nagyon akartam elolvasni... De aztán le sem tudtam tenni, csak olvastam és olvastam. És olvastam. Eddig csak egy könyvön sírtam (nem, nem ezen), de már itt is nagyon közel voltam hozzá. Annyi mindenen megy át a lány, hogy már nekünk is sok. Viszont megéri.
Egy érdekes világba visz el, ahol megtapasztalhatunk szinte mindent a mai világból. Nem éppen könnyed történet. Azonban aki olyat akar olvasni, ami nem mindennapi, és nem is a megszokott sulis-rosszfiú-jókislány szereposztású, annak ez tökéletes lesz!

A mai igencsak rövidre sikeredett, de ahogy becsuktam a könyvet anno, úgy bennem maradt minden, és nem jön fel... El kell olvasni, majd megértitek :)