2015. augusztus 31., hétfő

Zene

Ahogy a könyvek, úgy a zene is kihozza az emberből azt, amit a lelke mélyén tartogat... Ezért ma pár képet hoztam nektek a zene és az ember, illetve az emberi kreativitás kapcsolatáról.. De..hiszen a zene is kreativitás! Nemde? :)



Szőlős dekoráció



2015. augusztus 30., vasárnap

Rómeó és Júlia

William Shakespeare

Rómeó és Júlia

 Lassan szeress s szeretni fogsz sokáig.

Eddig kétszer olvastam ezt a nagyszerű drámát. A két alkalom között volt pár év, és más fordításban is fogtam a kezemben. Először azt hittem, vagyok már elég "felnőtt", hogy értsem. De másodszorra jöttem rá, hogy ó, nem úgy van az. A könyv dráma ugye kötelező olvasmány, ezért néha ódzkodik tőle az ember. Nem rajongok én se értük, de azért mélyebben belegondolva megértem, hogy miért kötelezőek ezek a könyvek. Hiszen mi is hányszor vagyunk úgy, hogy valakinek a kezébe nyomjuk az egyik kedvenc könyvünket, hogy tessék, ezt muszáj elolvasnod! A kötelezőket pedig az élet adja a kezünkbe. Igaz, a tanár is, de nem így kell rá gondolni. Már találkoztam nem egy olyan könyvvel a sulin belül, hogy hát bizony...ez egy remekmű, és tényleg, komolyan mindenkinek el kell olvasnia. A Rómeó és Júlia is így volt, illetve van.
Az egész történetet mindenki ismeri. Színházban is sikerült látnom, a musicalt is ismerem. Örök téma, klasszikus. Egy olyan szerelmi történetet karol fel, mely minden olvasóját fényévekre tud elvinni. A nyelvezete olyan nemessé teszi, hogy nem értheti meg azt bárki. Ez tetszik benne a legjobban. 
Azonban van valami, ami nem tetszik benne... Ez idegesít is egy kicsit, hiszen olyan közel volt a szerelmesekhez a megoldás. Csak azt a levelet kellett volna elolvasni... Csak kinyitni, belepillantani. De mégsem. És ez akkora lyukat üt, hogy..nagyon fáj. Aztán pedig még meg is halnak. Mai kifejezéssel élve: no comment. Shakespeare elszúrta. De nem. Mert ha életben maradnak, akkor egy felejtőset alkot. Így viszont évszázadokon át él a neve (igaz, nem csak ez miatt a drámája miatt). Él a története, a drámája.
Tovább nem szaporítom a szót. Nekem nagy kedvencem, nagyon szeretem, még biztosan el fogom valamikor olvasni. Ajánlom minden klasszikus kedvelőnek, szerelmesnek, bánatosnak egyaránt!


Mert könnyel jegyzi majd a krónika, 
Hogy élt s halt Rómeó és Júlia.



Ismét kisasszonyok



 Van olyan virág, kisasszonyom, amelyik hervadtnak látszik, de harmat száll reá és reggeli napfény, s akkor a virág ismét megéled.
Gárdonyi Géza


Tea könyvjelzők



Az etsy-n ismét érdekes könyvjelzőket találtam, de aztán a pinteresten még készítési útmutatót is! (itt)
Ennek örömére megosztom veletek is az ötletet. Teakedvelő könyvmolyoknak tökéletes apró ajándék :) Ráadásul nemsokára jön az ősz - igen, tisztában vagyok vele, hogy most kánikula van - , és nincs is hangulatosabb az esti olvasásnál egy csésze teával ÉS egy csészés/teás könyvjelzővel.
A pontos leírást az oldalon találjátok meg. Mindenkinek kellemes időtöltést! :)
























Majd pedig a címke:







És kész is vagyunk :)



Quilling

 Az összes kreatív fotósnak és szerelmetes utazónak szerintem kéne egy egy ilyen a szobájába *-*
Nekem az egyetlen problémám az egésszel, hogy még nem vagyok ilyen szinten ezzel a technikával, valamint (na jó, akkor két probléma), hogy nem tudom elképzelni, hogyan tartható tisztán. Hiszen egyértelmű, hogy megáll rajta a por. Ha lefújjuk, az nem az igazi, és mi is egy felhőben találjuk magunkat. Ha törölgetjük, akkor nedvessel kéne, de hiszen ez papír. Akkor meg elázik. Örök rejtély...

Időtlen szerelem trilógia

Kerstin Gier 

Rubinvörös

Húúú... Ezt a trilógiát muszáj egyben bemutatnom, hiszen már azt is nehéz volt kivárni, hogy a kezembe foghassam a következő részt. Tehát nem szeretnék most senkit sem megvárakoztatni a véleményemmel. Amikor először a kezembe vettem, elég furának találtam a borítót is, a fülszöveget is. Ha nincs a barátnőm, aki a kezembe nyomja, hogy olvasd el, nagyon fog tetszeni, talán sose élem át ezt a kalandot.
A történet Gwendolynról és Gideonról szól, akik időutazók. Azonban ennyivel nem lehet elintézni ezt. Először is Gwendolynnak semmi köze nincs az időutazósdihoz. Unokatestvére az, mindenki úgy hiszi, mígnem kiderül, hogy Gwen egy délután visszaröppen jóóó pár évet a múltba. Nagy patáliát csap ekörül az egész család - Charlotte, az unokatestvér játssza a beképzelt hőst. Gwen pedig nem tud mit kezdeni az egésszel. Ráadásul megismerkedik Mr. Elazútból Fontosmissziót Teljesítek úrral, azaz Gideonnal. Az először pöffeszkedő, dölyfös, beképzelt, már már undorító fiú később igen kedvessé változik - jellemfordulat? Ennek mind megvan az oka, és ez a folyamat igencsak sok vicces szituációt hoz magával. Amikor a két főhős megbarátkozik a helyzettel, majd egymással is, egy olyan utazás indul el, melynek azt kívánjuk, sose legyen vége...
Rengeteg csavar és rejtély bujkál a könyv lapjain, melyeket megéri feltárni és részesük lenni.
Azonban nekem nem ezért tetszett legelsősorban. Az időutazásuknak megvan a lényege; ez egy küldetés. Éppen ezért nem toppanhatnak Rákóczi elé farmerben meg egy zenekaros pólóban (már ha hordanak ilyet). Szóval ennek okán van egy nagyon kedves varrónőjük, aki olyan szép ruhákat alkot nekik, melyeket még a régi korban is megirigyelnek. Még én is, olyan szép leírásokkal találkozik az ember. 
A könyv végén pedig ott a pont, de a vágyakozás is a következő rész után. Egyszerűen imádtam. Ha el lehetne felejteni, hogy miről szól egy könyv, ez tuti az első helyen állna, hogy minél hamarabb újraolvashassam, és izguljam végig.

Zafírkék

Ezt hol is kezdhetném...? Megvan: Xemerius. 
A trilógiából ez a kedvenc könyvem. Kezd valami kibontakozni a főhősök között, a rejtély titokzatossága csak fokozódik, hatalmas súly nehezedik a vállukra, és megjelenik a világ legcukibb vízköpőszobor-szelleme ^_^ Azaz Xemerius.
A szellemet Gwendolynon kívül senki nem látja, éppen ezért elég vicces helyzetekbe tud kerülni, amiken jókat nevet az olvasó. 
Erről írok a legkevesebbet, nehogy valami fontosat áruljak el. Összességében már Xemeriusért megéri elolvasni ;)

Smaragdzöld

Az érzelmi hullámvasúton döcögve Gwendolynnal a kalandok sűrűjébe vethetjük magunkat. Gideonnal a kapcsolata nem éppen olyan, hogy...jó. Ráadásul nem is kuksolhat a szobájában, mint a kamaszok szoktak egy szerelmi bánat alkalmával. De még csak otthon sem játszhatja az élőhalottat. Az időutazás nem várhat, menni kell. Gideonnal. Mindennek a végén pedig egy olyan dolog előtt állunk meg, ami mindenkit meghökkent. Persze a "sunyibbak", ha szabad így fogalmaznom, kitalálhatják már a vége felé, hogy mi is lesz, de azért a végeredmény igen érdekes lesz, ezt garantálhatom. 
____________________________________________________________________

– Á, hát itt vagy! – A teste maradékát is bepréselte a szobába, és felrepült az asztalra, ahonnan kíváncsian bámult ránk. 
– Ó, jaj! Most már két szobaszökőkút is van! A Niagara Falls nevű kifutó modellt nyilván akciósan árulták.

– Már megint beszélgettél a fali fülkével, Gwendolyn. A két szememmel láttam. 
– Igen. Tudod, ez a kedvenc fülkém, Gordon. Megsértődik, ha nem állok szóba vele.

– Én majd tartom a frontot – ígérte Xemerius. – Ha valaki jön, és el akarja lopni ezt az izét, kegyetlenül… öhm… leköpöm.

– Nem is tudom. Nem szoktam alkoholt fogyasztani-feleltem habozva. Egyetlen tapasztalatom az alkohollal kapcsolatban két évvel korábban szereztem. Egy pizsamapartin történt Cynthiánál. Egy teljesen ártalmatlan partin. Fiúk nélkül, chipsszel és High- School- Musical DVD-kel. És egy salátástállal tele vaníliafagyival, narancslével és vodkával… A vodkában az volt a durva, hogy a vaníliafagyi teljesen elnyomta az ízét, és a kotyvalék nyilvánvalóan mindenkire más hatást gyakorolt. Miközben Cynthia három pohár után feltépte az ablakot, és egész Chelsea hallhatta, amint azt ordítja: „Zac Efron, szeretlek!”, Leslie a vécékagyló fölé hajolva hányt, Peggy szerelmi vallomást tett Sarahnak("Ollyan séép vagy, vegyél felességül!"), Sarah pedig sírógörcsöt kapott anélkül, hogy tudta volna, mitől. De a vodka rám volt a legrosszabb hatással. Cynthia ágyán ugráltam, és végtelenített szalag módjára ordítottam, hogy Breaking Free. Amikor Cynthia apja bejött a szobába, odatartottam elé Cynthia hajkeféjét, mintha az egy mikrofon lenne, és ezt kiabáltam: – Énekelj velem, kopasz! Riszáld a csípőd!- Másnap képtelen voltam megmagyarázni a történteket.

Disney díszek




2015. augusztus 29., szombat

Szíves állatok

Nem gondoltam volna, hogy a szívek így átszőhetik az ember életét :) És mégis.. Mennyi állatka alkotható belőlük. Szeretetre méltóak! 








A festmények világában

Mint (hobbi)fotós közel érzem magam a festészethez. Igaz, nem az én világom, hiszen rajzolni is csak a magam módján tudok, de ez a világ mégis a fényképészet elődje. Akkora örökléte és szépsége van, amin a mai ember is eltöpreng... Talán olyan egy-egy festmény, mint egy könyv. Ha megtalálja a nézőjét, úgy, mint egy könyv az olvasóját, akkor távoli világokba repítheti el, ejtheti rabul, mutathat neki újat.
Ilyen élményekkel léptem ki egyszer egy sokadik múzeumból. Annyi festményt láttam már életemben, hogy megfájdul a fejem is, ha végiggondolom. De nem bántam meg. Minél többet láttam, annál inkább értettem őket... Nagy dologgal ajándékoztak meg. A művészet valami olyan dolog, amivel közelebb kerülünk egy fenségesebb, szebb világhoz... (Utána viszont ki kell lépnünk az utcára, ahol valószínűleg elveszik ez az érzés.)

2015. augusztus 28., péntek

Egy kis kémia

Hidrogén? Imádom. Ráadásul
lányként ábrázolva? Sőt,
még cuki is! Itt a helye ;)
Ó, igen... Mindjárt itt a suli. Ne is mondjam, mi? ;)Elhiszem, én se szívesen gondolok rá, de ha mélyebben végiggondoljuk, ezek azok az évek, amikor az alapműveltséggel együtt egy kis plusz (hasznos) információt is magunkba szívunk. Természetesen a jó pap is holtig tanul, így tartja a mondás. Ezért is gondoltam arra, hogy megosztom veletek az alábbi kémiával kapcsolatos "rajzokat". Én magam nem túlzottan szeretem a kémiát, de ha megértem, átlátom, akkor szívesen tanulom. Tavaly vettük a periódusos táblázatot, szóval az alábbi információk nagy részét már tudtam, de azért akadt új is közöttük. Mondjuk, ha tavaly találkozom ezzel a képsorozattal, akkor biztos kidekorálom velük a füzetem. Nem nyomtatásra gondoltam.. Inkább rajzoltam volna őket. Mondjuk nem lennének publikusak, nem vagyok akkora rajzmester. De tény, hogy élvezetesebbé tették volna a tanulást :) Nem baj, majd megteszi ezt más. Ez is egy ok, hogy ma ilyen "cikket" publikálok. Az összes képet itt találjátok meg, én csak válogattam közülük... Jó szórakozást mindenkinek hozzá - igazán szórakoztatóak! :)))

A nitrogén is nagy
"kedvenc" volt...
Érdekes anyag, a rajz
pedig nagyon jó!

Az életet adó kétatomú oxigén ilyen
szőkehercegekkel ábrázolva... Minden lány megjegyzi ;)

Mintha csak magamat látnám
reggelente...

A titán igen fontos az ékszerészetben. Így minden kreatív alkotónak és viselőnek tudnia kell!

Na, ez miért van itt...
Behaltam ezen a rajzon :D
Ráadásul tűzijáték, amit nagyon
szeretek :)

Egyértelmű, hogy egy ilyen őrült fej, nem maradhat ki a gyűjteményemből :D

Imádom az ezüstöt, szóval ezt
is hoztam.. Ha pedig az oxigént
a csajok, akkor ezt a srácok
fogják szerintem könnyen meg-
jegyezni :P

Ha már Európa a hazánk, neki is itt a helye :)

Na, ezt érdemes tudnia minden
ékszeralkotónak! ;) Lehet vele
menőzni. 
Miket nem tanít meg a kémia... A végén még görögül is fogunk egy kicsit konyítani! A rajz pedig magáért beszél :D


A mai világban érdemes lega-
lább ennyit tudni a sok kütyüről!
A polónium igen híres és érdekes anyag. Megértem Marie Curie-t...

Ha pedig már polónium, akkor Madam Curie-nek is itt a helye :)