Oldalak

2015. augusztus 26., szerda

Plüss baglyok



Édes kicsi baglyok. Ha lehetne, kötelezővé tenném minden gyerekszobában. Miért? Hát...egyértelmű, nem? Édesek, szépek, picik, cukik, és hogy a legfontosabbat ki ne hagyjam: bölcsek. A tudás hordozói. Az okosak pedig sokra viszik. Nem jó ezt már a gyerekszobában elkezdeni? ;)


Harry Potter és a Bölcsek Köve

J. K. Rowling

Harry Potter és a Bölcsek Köve

"A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában töltött első tanév kemény erőpróba a diákok számára. Harry Potternek nem csupán a vizsgákon kell megfelelnie, de egy életre-halálra szóló küzdelemnek is részese lesz. A tizenegy éves varázslójelölt története meghódította az egész világot."


Még nincs 3 éve, hogy elkezdtem ezt a könyvet olvasni. Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy el kéne. Nem is szerettem még ekkor annyira olvasni, de azért már vágytam valami olvasnivaló után. Így aztán suliban már érettségi írásbeli után a lyukas órákon és a „semmit nem csinálunk” órákon megláttam, hogy egy kedves osztálytársam olvassa. Először furának tűnt, mert csak kemény borítósan láttam Harry Pottert, ez pedig csak sima papírkötésű volt. Persze ez aztán nem zavart engem. Majd egyik szünetben kölcsönvettem és csak úgy valahol felütöttem a könyvet. Ekkor derült ki számomra, hogy ez angolul van írva. Meglepetésemre a 80%-át meg is értettem, mivel könnyű nyelvezettel van írva az egész, meg aztán gyerekeknek szól. Majd órán is olvastam, a következő órán is, és megtetszett. Elkértem a könyvet, de nem volt túl sok időm, hogy elolvassam, mivel tanulnom kellett. Egy hét eltelte után vissza is adtam a könyvet, elolvasva. Ezután letudtam az érettségit, és megkaptam a tabletem. Örültem, mert így akkor már tudtam olvasni e-bookot is. Nyomban le is töltöttem a maradék 6 részt angolul és belevágtam. Huzamosabb ideig olvastam, de azt hiszem olyan 5-6 hónapot ölelt fel a 6 könyv elolvasása.


Az első részt még filmként egy moziban láttam. Akkor még nem annyira voltam oda érte, csak a filmeffektek tetszettek nagyon. Majd aztán a többi filmet is látva megkedveltem a történetet és  a szereplőket...főleg Hermionet és Lunát.
Ahogy belekezdtem a könyvbe, nem is tudtam, hogy mire számítsak.  Eddig csak a film járt a fejemben, és el nem tudtam képzelni a történetet másképpen. Mégis meglepetést okozott, mivel vannak kihagyott részek, vagy pedig kissé átformált jelenetek. Az eleje még szinte meg is felel a filmnek, csak néhány apróság esett ki belőle. Dursley-ék nagyon nem voltak szimpatikusak nekem, csak a legeslegvégén,  de azt majd máskor fejtem ki.  Néha nagyon kitudtam volna osztani Vernon-t, ahogy Harryvel bánik. És még ott vannak a baglyok. Tudom, hogy nem volt nyomtató a varázsvilágban, de Dumbledore minden egyes levelet a saját kezével írta meg? Persze később a Tűz Serlegében kiderül, hogy meglehet bűvölni egy pennát, ami leírja amit mondunk. Szóval így máris könnyebb, de azért akkor is sok levelet kapott. Másik dolog meg, hogy hogy nem sikerült egyetlen levelet sem elkapnia?? Csak simán becsúsztathatta volna valahogy a zsebébe, akármilyen összegyűrten, majd aztán mikor egyedül lenne elolvassa; de nem sikerült neki. Viszont nekem tetszett a kis szobája a lépcső alatti gardróbban. Picike hely, ahol van egy ágy meg pár dolog. Tetszene..nyugisan elbújsz szinte, olvasol, alszol, álmélkodsz, csak úgy vagy.

Majd jött Hagrid, és saját kezűleg vitte el Harryt...a bankba. Nagy híresség volt, de mégsem tudott róla. Talán egy kicsit büszkébb lehetett volna magára, mikor az Abszol Úton járt. Jóó, tudom hogy még csak 11 éves volt, de akkoris. Első „ismerőseit” is itt szerzi. Hiszen itt jelenik meg legelőször Draco, majd később a vonatnál Ron családjával, aki ugye jó barátja lesz később. Legalább nem volt egyedül a vonaton, és tudott beszélgetni valakivel. Bár engem érdekelne már akkor, mikor megtudtam, hogy te jó ég, én varázsló vagyok!, hogy mégis hogyan vagyok én varázsló? De mindegy, nem ez a lényeg. Kezdődik a suli, minden elsős álma, hogy iskolás legyen...az első hónapokban. Utána már kevésbé. Én még szerintem most is mennék egy ilyen varázslósuliba, ha létezne. Egyik nagy vágyam válna valóra, hogy varázsolhassak.


Első év, minden alapot el kell sajátítani, de azért menőzhet, hogy már elsősként beválogatják a Griffendél kviddics csapatába. Ez mondjuk olyan egó növekedésben jelenik meg (a harmadik részben, mikor hirtelen dühös lesz Siriusra és megakarja találni majd megölni). 

Pitont nagyon bírtam, már első évtől. Nem érdekelte, hogy kicsoda Harry és milyen híres, hanem tette a dolgát...és tilosban járt..Harry szerint. Harry és Mógus között a kapcsolat szintén érdekes, pedig mikor vele találkozott, akkor csak egyetlen egyszer kezdett fájni a sebe. Holott ekkor már Voldemort jelen volt. 

A trollos fejezet az egyik kedvencem a könyvben. Nagyon viccesen van tálalva a története, és csak hosszú gondolkodás után derül ki, hogy hogyan is került oda az a troll. Mert ugye annak valahonnan jönnie kellett. Majd még a háromfejű kutya, azaz Bolyhoska. Hagrid kicsi kutyusa. Már amennyire kis kutyusnak lehetne őt nevezni. A könyvben kevésbé tűnik veszélyesnek, de azért ott is megijedne az ember, ha szembe találkozna vele. 


A kviddics meccs letudva, Harry megnyerte a csapatának a játékot. Ez is érdekes, hogy a könyvben mind a 3 meccs le van írva, amíg a filmben csak a Mardekár elleni van bemutatva. Természetesen a másik kettőnek kisebb jelentősége volt. Ezek után Hagrid jön előtérbe és az ő kis sárkánya. Tilos az iskola területén sárkányt tartani, és sajnos le is buknak. Malfoy követte Harryt, Ront és Hermionet, ahogy meglátogatják Hagridot. Ezek után megbüntetik őket...szerintem jogosan is. Főleg Malfoyt. De ez csak az én véleményem.

Voldemort újra megjelenik. Már amennyire megjelenik. Harryt meg elkapja a fejfájás..megint. Ez a része úgy nem éppen maradt meg. Talán kevésbé is fontos. Csak találkoznak és ennyi. Firenze jön és elzavarja őt. 

Lassan itt az év vége, és még mindig Pitonra gyanakodnak, hogy valamit el akar lopni. Edevis tükre fontos szerepet játszik ezután. A kastély egy eldugott részén volt, de miután Dumbledore megtalálta Harryt hogy az bámulja, pár nap után elvitette. Kezd beindulni a gépezet. Kutatások, könyvtár, problémák, "leleplezések", és persze csintalanság.


A másik kedvenc részem pedig a vége. Ez a filmben le lett rövidítve, pedig nem kellett volna. A rész, mikor lejutnak a háromfejű kutya alatti csapóajtón. Ekkor kezdődik az igazi izgalom. Minden tanárnak vannak kihelyezett "csapdái", ez még tetszik is, hiszen nem csak úgy kell eljutni a végére, hogy semmi akadály. Szépen mindegyik feladatot meg kellett oldaniuk. Legjobban azt sajnálom, mikor a filmből Piton feladatát kihagyják belőle. Pedig az a legjobb, mind közül. 

És elértünk a végéhez. Harry észreveszi, hogy az ellenfele mindezidáig nem Piton volt, hanem Mógus professzor. Újra megjelenik Edevis tükre, és Harry most jön rá, hogy igazából mit is mutat meg a tükör. Szerencséjére Voldemortnak nem sikerül megkaparintania a követ. A végén már csak Dumbledore van, és kezdődik a nyári szünet. Mindeközben a Griffendél nyerte meg a házak közti pontversenyt. És a nyári szünet végén kezdődik majd el a Titkok kamrája.



A sorozatból nem a kedvenc, de azért jó volt elolvasni...összességében tetszett ez is, mint ahogy a többi. 

Bagolygomb


Horgolt kiskutya

Ezt az édes kutyát ahogy megláttam, máris megszerettem. Azonban nem találtam hozzá mintát :( Pedig az ő kedvéért már igazán megtanulnék horgolni. Ahol találtam, ott csak megvásárolható. Nem tragédia ez sem, de egy mintának mindenki jobban örült volna!

2015. augusztus 25., kedd

A beavatott


Veronica Roth

A beavatott

Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.



Először a film volt, aztán a könyv. Pedig eleinte még nem is annyira érdekelt, meg inkább ilyen csajoknak való könyvnek gondoltam. Hát egy kicsit tévedtem. 

A film bejött, fogalmam nem volt, hogy miért is néztem meg. Szerintem csak azért, mert eléggé felkapott volt. Megnéztem. Aztán még egyszer. Majd még egyszer. Érdekesnek találtam a történetét. Szószerint bejött. Természetesen aztán ahogy a könyvet kezdtem el olvasni, akkor már a filmbéli szereplőkkel képzeltem el az egész történetet. 
Egyik kedvencem már az, hogy egy hősnőről szól. Azok a történetek már 1 piros pontot kapnak nálam. Számomra furán indult az egész, de aztán ráeszméltem, hogy nem is olyan hülyeség ez az egész. Persze fura volt számomra, hogy egy egész társadalmat csak úgy beskatulyáztak 5 csoportba. Ha én is szerepeltem volna benne, biztosan Elfajzott lennék. Nem tudom magam elképzelni kizárólag csak műveltnek vagy barátságosnak vagy csak bátornak. Mindegyikből egy kicsi, különböző arányokban. Így aztán magamra leltem kissé Trisben, mivel ő is ilyen volt...nem tudott teljesen beilleszkedni csak is kizárólag egyetlen csoportba.

Voltak pillanatok, mikor olyan "éhezők viadalás" érzésem volt, de korán kialudt, mert azért mégsem olyan. Például mikor el kellett dönteni, hogy melyik csoportba tartozzanak. Aztán ahogy Tris bekerült a bátrak közé, következett az edzés és a harcok. Itt azért bőven eltér a film és a könyv. Ritkán van velem így, de a könyvben részletesebben volt leírva és jobban átjött Tris bátraknál töltött ideje, mint a filmben. Sok részt kihagytak, de azért a java megmaradt.

A vizsgák...kicsit kaotikusak, de érthető, hiszen nem lehet mindenki a legjobb. Ez manapság is így van, mint mikor érettségizünk vagy éppen egyetemre jelentkezünk. A vizsgánkon múlik, hogy sikerül bejutni avagy sem...és mi is csoportnélküliek leszünk. Ez a rész viszont a filmben jobban van szemléltetve...a felkészülés a szérummal, majd a vizsga is a bírák előtt. Persze ez már ízlés kérdése.

Majd jött a nagy változás. Egy újabb szérum készült el, amivel irányíthatóak lettek az emberek.
Mivel Jeanine, a műveltek vezetője szeretett volna lenni a vezető, azonban az Önfeláldozók ezt nem engedték, és a „a jogok könyvében” is leszögezték, hogy az Önfeláldozók vezessék a társadalmat, mivel önzetlenül döntenek, és nem elfogultan vagy egy bizonyos célt követve...mint például Jeanine. A szérumot és a bátrakat felhasználva lerohanta az Önfeláldozókat, azonban az elfajzottakon nem működött a szérum. Tehát Trisen sem. Ez viszont még nagyobb probléma volt számára, mivel így bármikor elfoghatják és száműzhetik...rosszabb esetben tesztelnek rajtuk különböző szérumokat. Ezért is szabadult el a többi bátortól Négyessel együtt, aki szintén elfajzott volt. Hogy megfékezzék Jeanine-t, le kellett állítani a programot. Sikerrel járnak, azonban menekülniük kell. A város falain túl, a Barátságosokhoz menekülnek.
Összességében a történet nagyon kalandos. A poén azért ritkaság benne, de nagyon érződik benne a jellemfejlődés..főleg Tris felől. Négyesen is átjön valami, mivel szerelmes lesz Trisbe, de ez csak később bontakozik ki. Így eljutottunk a szerelmi szálhoz, ami nem éppen bonyolult, de azért mégis. Tris akarja is meg nem is. Ha belegondol a jövőbe, akkor nem akarja, de a jelenben szereti Négyest.




„ – A mi agyunk azonban sokféle irányban gondolkodik. Nem vagyunk képesek egyetlen gondolkodásmódra leszűkíteni a működését, és ez félelmet kelt a vezetőinkben. Azt jelenti ugyanis, hogy bennünket nem lehet irányítani. Ez pedig azt, hogy akármit is tesznek, mi mindig is gondot jelentünk majd számunkra. 

Úgy érzem, mintha valaki friss levegőt fújt volna a tüdőmbe. Nem vagyok Önfeláldozó. És Bátor sem. 
Elfajzott vagyok. 
Akit nem lehet irányítani.”




Guriga újrahasznosítás