Csokoládé

 Mint Gombóc Artúr, úgy mi is szeretjük a csokoládét. A csoki mindig jó, és mindenre. Bánat, boldogság, sírás, nevetés, barátok - a nagy beszélgetésekhez elengedhetetlen a csokis keksz -, magány; szülinap, névnap, karácsony, húsvét, nyár, tél, hétfő, péntek. A csoki örök! 

Hogyan kezeljük a stresszt:

- Végy egy mély levegőt

- Számolj el tízig

- Egyél egy csokit.

Carole Matthews

A csokoládé lélektanában – meggyőződésem, hogy létezik ilyen – ez azt jelentheti, hogy rejtegeti személyiségének sötét oldalát.

Carole Matthews

Csokipudingon csücsül egy csóka,

csokicsíkot húz a csiga csokinyála.

Csokicsemegéből fóka nyalóka,

csokicsillag csemege is lenne, ha vóna.

Gombóc Artúr

Pom pom meséiből ismerjük a mi drága Artúrunkat. Nem kell senkinek sem bemutatni szerintem, de mégis jó pár szót ejteni róla. Hiszen egy duci madarat ki ne szeretne, aki imádja a csokoládét.

Az előző bejegyzésben is szerettem volna már "bemutatni", de valamilyen oknál fogva nem jelenik meg a videó, melyben Gombóc Artúr beszámol a csokoládékról. Ezért úgy döntöttem, hogy megkeresem a szöveget. Meg is találtam :) Legyünk ismét gyerekek, és olvassunk Pom pomot!

Vagyis minek örült a legjobban Gombóc Artúr?

A csokoládénak! Igen, ez a jó kezdet, a csokoládé!

Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét.

Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét.

A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.

Az egész mese itt olvasható :)