2015. augusztus 9., vasárnap

Easy - Egyszeregy

Tamara Webber

Easy - Egyszeregy



Szuper. Egy szóval ennyi. Ha meg sokkal? Na, akkor kérem holnap reggelig is mondanám. De azért mégis, picit bővebben:
A történetünk egy bulin kezdődik, ahonnan Jacqueline egyedül indul haza, és támadás éri. Azonban egy jóképű rossz fiú (ez egy oximoron?) segítségére siet és megmenti. Ő Lucas. Tetkós, hosszú hajú, izmos, egyszóval álompasi. Ezt még megfejeli a kedvességével és erejével is. Kiüti a mércét :D Azonban nem egy csöpögős lovestory ez a könyv! Néha kicsit elegem van a rossz fiús történetekből, minden könyvben szinte ez a felállás, de azt hiszem mindegyik "így jó". 
Tehát a lányt megtámadják, akivel Kennedy nemrég szakított. Csak miatta jött erre az egyetemre, egyébként zenetanárnak tanult volna. A támadást követően Lucas egyre többször bukkan fel. De a lánynak a tanulmányaira kell összpontosítania. Mivel el van maradva, tanára egy korrepetitort állít melléje. Vele azonban csak e-mailezik, mivel óraütközés miatt nem lehet megoldani a találkákat. A korrepetitor, Landon a levelezések alatt kezd egyre közvetlenebb lenni, és flörtöl. Viszont Lucas is egyre közelebb kerül a lányhoz. Aztán történik egy felismerés..... (ez már spoiler lenne, szóval csitt). 
Mindezek alatt Erin, a legjobb barátnő is jelen van, aki segít Jacqueline-nak túllépni a támadáson, önvédelmi órákra jár vele, kiállnak egy szintén megtámadott lány mellett, és egy jó fej, szintén kedves jellem bontakozik ki előttünk. A vége happy end, nem árulok el nagy titkot, de az egész könyv nagyon tanulságos.
Rávilágít arra, hogy aki támadás áldozata is lesz, mennyire bezárkózik, fél, nem mer ellene tenni. De itt jön a mi Lucasunk és Erinünk, akik a megtámadott lányok pártján állnak és segítenek. Az életben is valahogy így kéne lennie, nem? Ugyanakkor a srác is küzd a múltjával, ami a "rózsaszín ködös" (túlzok csak!) történetünkben elég tragikusan, sőt nagyon szomorúan jelenik meg. Sok reális dolog kerül bemutatásra a könyv során. E/1-ben íródva még inkább azonosulni tudunk vele... Azt hiszem ezért történt az is, hogy az utolsó oldalt háromszor olvastam el... Nem láttam a könnyeimtől.
A történetről nem sokat mondtam, de ezt szinte mindenhol el lehet olvasni :)
Amiért én szerettem: kizökkentett a saját világomból és teljesen azonosulhattam J.-nal. Imádtam Lucast és Landont. Erin az én barátnőm is volt. Ugyanúgy féltem Buck-tól, mint J. A vége pedig akkora hatalmas bomba, hogy...leírhatatlan. Sikerült úgy megfogalmaznia az írónőnek a szerelmet, hogy nem volt nyálas, béna, csöpögős, hanem az igazi valóját fogalmazza meg. Picit nagyon érezhető, hogy a valóságban ez nem fog megtörténni túl gyakran, de éppen ezért (is) imádtam. Teljes mértékben más világba léphettem általa, és lehetett ismét egy love storym :3 
Picit régen olvastam, a részletek nem annyira maradtak meg, de már gondolkoztam az újraolvasáson, amikor megjelent a második része.... Ismét kicsapta a biztosítékot :( Azt a történetet, amit átélhettem, a titkokat (Lucas élete), a tetkókat és MINDEN mást lezártam ebben a könyvben. Kérdem én, miért kell még egy rész??? Persze úgy voltam, hogy jaj, de olvasnám mééég, de minden könyv után így vagyunk. Nagyon mérges és szomorú voltam, amikor megtudtam, hogy folytatódik. Nem olvasom újra már, az biztos. Sajnálom, hogy egyre több könyvből csinálnak sorit. Ezzel nem tudok egyetérteni. 
De az utolsó szó legyen kedves és biztató. 
Imádtam ezt a történetet, élveztem minden szavát. Aki pedig szeretne kicsit kizökkenni a hétköznapokból, az ezzel a könyvvel tökéletesen véghezviheti azt. Talán minden könyv ezt adja nekünk...